- Nem. * látszólag kezdi hosszúnak vélni az időt, amit erre a témára áldoztak, majd visszafordul, és mentet közbe megjegyzi kitekintve az egyik ablakon. * - Két dolgot kint hagytál... * utal a egy könyvre, és a lány feltűnően virító böröndjére.*

*egy darabig még a másik szemébe néz majd elkezd közeledni hozzá pár biztos lépéssel* ha felteszek egy kérdést biztos lehetsz benne hogy nem akarok az agyadban kutakodni ugyan is arra van szükségem hogy akitől kérdezem kimondja. *elgondolkozik* ugyse tudom veled kimondatni ha én azt mondom hiányoztál ^^? *megáll elötte tisztes távolságban (másfél méteer~..> <) és kérdően tekint nyugodt arcal a fiúra*

* A válaszon elgondolkozik menet közben, mikébben hozhatná a lány tudomására, hogy az a 'nem' ami a fejébe forog, ilyen is és olyan is.  Aztán gyorsan megszakítja gondolatmenetét, mert tart a lány birtokában kószáló képességtől. Így csak simán visszapillant rá, nem adva egyértelmű választ. *

*Mikor a fiú megszólal bólint, csak hogy reagáljon valamit, majd elindul a folyosón, és a mellette elhaladóakat figyeli. Ahogy egyenletes tempóban halad egyszer csak valakinél leragad, megtorpan, és félrebillentett fejjel néz Akitora, aki ez idő alatt, míg a lány ismerősre talált beérte, és tekintete közte, és a másik férfi között kezd el ugrálni. * Tényleg hasonlítanak..

*a földön feküdve még egy darabig figyeli a távozot* miért vagy iylen? *még ha csak egy kis remány is van arra hogy válaszol hát megprobálja.feláll leporolja magát és kérdően várja hogy mostmár ne csak a hátát láthassa a másiknak* nem is hiányoztam?..*kezeit csipőre vágja*

* Egy fancsali kép útán újra hagyja, hogy noszogassák, majd kilépve a folyosóra már is túl sok 'új' arcot  látnak. * -Szerintem a fele akár előző évben is itt lehetett... *jegyzi meg bizonytalanul és szemöldökhuzogatva.* -Vagy nem. Már csak a tanárok hizányoznak. *feltünően fel is borzolja a gondolat, majd követi Kagot, aki időközben elindult egyik irányba.*

* Egy hangos szusszanás után, ami már majdnem azt jelentette, hogy kilehellte a lelkét, feltápászkodik félig, és egyszerűen lesöpri a rá nehezedő tehert. * - Lekophatnál végre rólam.  * pillant rá, és ahhoz képset, hogy az előzők nem ezt mutatták, egész nyugodt hanglejstéssel semmibe veszi újra a lányt, és elindul az emeleti folyosó felé.

*Elmosolyodik a fiú szavai után, majd újra lehunyja szemeit, és mellé ereszkedik, egyik karját átfonja a derekán, fejét pedig a mellkasára hajtja* Majd meglátjuk.. *Egy darabig átadja magát a gondolatainak, majd pár percen belül felül, és végignéz Akiton.* Kiváncsi vagyok az új diákokra.. Te nem.? *Kiváncsian néz rá, habár a válasszal tisztában van, valószínűleg ezért nem is várja meg.* Gyere. *Mászik le az ágyról, és húzza magával a fiút is.*

eeeh de gyenge lett valaki a nyári szünet alatt *jegyzi meg..de kicsit furcsa és érezhetően gonosz légkör kezd kialakulni a fiú körül..* hát te aztán.. tényleg érdekes vagy még mindig, vajon meddig mehetek eel~..*gonosz mosoly és nem hogy leszálna a fiúrol ugrik rajta egyett és önelégült mosollyal tekint körbe* már kezdtem elfelejteni ezt a helyet~

 * Az hátára 'csapódó' súly kicsit kibillenti egyensúlyából, ami a következőkben nagyobb lesz, ezért az érkezésis hasonlóan cseng a benti csempén. A fiú kiterülve hátán a lánnyal, érdekes látványt nyújt a már is is szerencsétlen 'párosnak'. A fiú hangosan szuszogva, arcát a karjába temetve jelzi, hogy nemsokára várhatóan kiborul. *

* Az érintésre szinte álmatag érzések lesznek rajta úrrá, de nem akarja eltaszítani, megvonni magától a pillanatot, ami nem tartott most a leghuzamosabb ideig. * - Egyedül ez hiányzott az elmúlt időben. * néz fel félig nyitott szempárral, majd leereszti a kezét az ágyra és sóhajt. * -Az összes többi nem fog úgy érzem. *utal az iskolával kapcsolatos 'dolgokra'.*

chee *karját maga mellé engedi és mégegyszer átgondolja azt amit tenni akar.* jól van te akartad~ *üvölti a fiú után aki egy kicsit lelasult ennek hallatára. Harmony egyre gyorsabban kezd futni az irányába utolérve őt pedig a hátára ugrik. kezeit összekulcsolja a fiú nyakakörül lábait pedig előre veti * nyaah..engem nem lehet iylen könnyen semmibe venni..tee * hangos nevetésbe kezd *

* Kevésbé érdekelt arcot vág, inkább fájdalmasat, mint meglepettet, majd elhalad a még mindig integető alak mellett, és egy sóhajtás közepette viszonozza a köszönést. Az udvarra beérve újra megáll, majd akarva akaratlanul belépked az épületbe.*

*mikor észhez tért a hátba rugástol egy gyilkso pillantást vetett a "támadora"* te... *csalodott tekintet * aah..nem nem nem  nem nem nem nem *elkezdi a haját borzolni és egyre jobban orditani. akik megkerülték őket nem kicsit nézték meg és már Matt is kezdett oyaln mozdulatokat tenni hogy 'nem ismerem ezt a lányt'. Felpattan haját megigazítja * szuuuszáá *kezét magaelött lengeti* Yoosh! *megindulna előre..de megtorpan* aah elis felejtettem~ *megfordul és kedvesen integet a fiúnak* Szia Matt!

*A fiú reakciója újabb meglepődést hoz ki belőle, de ennek megnyilványulását nem adja. Mikor újra fent áll köztük az a pár centi először egyik kezét a másik arcára teszi, majd a haját söpri ki gyengéden a szemeiből, mikor pedig újr stabilan, két kezén támaszkodik ő hajol lentebb, és nem rejti el tovább érzéseit a másik iránt, lehunyja szemeit, és Akito ajkaira illeszti a sajátját, habár benne a félsz, hogy esetleg elsiette, vagy nem vágytak rá.*

 * Hasonlóan a többi újonnan jött, és 'régi' diákhoz lépdel a betonjárdán, és újra az az érzés keríti hatalmába, hogy nem kell neki ide visszajönnie. Előző évben se erőltette meg magát az iskolával, most felesleges lenne belekezdenie folyamatosan.  Mégha megfutamodásra is készteti ez a gondolata. Mivel eddig csak cipőjének menetét figyelte, fel se tünt neki azonnal, hogy valaki hamarabb lemondott a visszatérésről. Megtorpanva figyeli az -becslés szerint- előtte 3 méterre ücsörgő alakot rózsaszín börönjével felszerelkezve. Diákok sorra haladnak el mellett, és egyik se hagyja ki, hogy ne pillantson rá. * -Hé... *emeli jobb lábát, és enyhén belerug a már közvetlenül előtte ülőbe. * -Mozdulj.

*egyik kezében húzza kis (?!) rózsaszín böröndjét, másik kezében egy könyvet tart amit már a vonaton elkezdett olvasni és most is folytatja.* - Mert véred csöpögése szívemben vizhangzik *a felolvasott mondat után megejt egy grimaszt mutatva nem tetszését. zsivaj üti meg a fülét ezért felnéz és az iskola jelenik meg elötte* bwaah . _ . *kileheltee a lelkét és törökülésben helyet foglalt az útközepén* el sem hiszem hogy ez is eljött - . -

* Az elején csendes, majd idővel erősödő dorombolás hallatára kissé megilletődötten pislog, aztán kezei Kago arcáról,  a feje búbjára vándorol, és egyszer...majd kétszer...és a végén automatikusan többször végigsímít a lány haján. Aztán amikor a másik kevésbé várja feljebb hajol, és a ajkai egy pillanatra a lány homlokával találkoznak. *

*Miközben Akito vonja lentebb kezeivel támasztja meg magát a feje mellet két oldalt. Az, hogy közte és a fiú között csak pár centi távolság van, még mindig képes zavarba hozni a lányt, és nem is akarja megszokni  a helyzetet, számára még mindig túl hihetetlen az egész, és fél, hogy fent áll a lehetősége annak, hogy elveszti, de jelenleg igyekszik kizárólag a jelenre összpontosítani. Habár nem a legjobb reakció, de igyekszik nem a szemeibe nézni,ezzel leplezve érzéseit, a csöndet pedig, ami már jó pár perce fent áll valami váratlan, leginkább doromboláshoz hasonlító hang töri meg, amit ő továbbít a fiúnak akarata ellenére. A megdöbbenés pedig nem igen marad el a másik szemében sem, mikor végülis a meglepetéstől nagyra nyílt szemekkel mered rá.*

* Csendben hallgatja a lány minden szavát, majd időnként lehunyja szemeit, és csak akkor nyitja ki, amikor a lány keze símít végig fején, valamint amikor a mondata elhal. * - Vagy nincs aki megtanítsa neki... * érinti meg a lány kezét, majd sajátjával Kago arca után nyúl, és lejjebb vonja magához.*