[Későbbi] [5189-5170] [5169-5150] [5149-5130] [5129-5110] [5109-5090] [5089-5070] [5069-5050] [5049-5030] [5029-5010] [5009-4990] [4989-4970] [4969-4950] [4949-4930] [4929-4910] [4909-4890] [4889-4870] [4869-4850] [4849-4830] [4829-4810] [4809-4790] [4789-4770] [4769-4750] [4749-4730] [4729-4710] [4709-4690] [4689-4670] [4669-4650] [4649-4630] [4629-4610] [4609-4590] [4589-4570] [4569-4550] [4549-4530] [4529-4510] [4509-4490] [4489-4470] [4469-4450] [4449-4430] [4429-4410] [4409-4390] [4389-4370] [4369-4350] [4349-4330] [4329-4310] [4309-4290] [4289-4270] [4269-4250] [4249-4230] [Korábbi]
Nneeeem.. *húzza el a szó végét, majd ő is visszanéz a "kiinduló pontra"* Ehe.. ^^" Mondcsak.. te nem hagytad el a telefonod?.. *ugrik be neki* Mintha nálad lett volna még mikor kijöttünk.. |
- Hát...*fogja meg a lány lábait két oldalt, majd elindul.* - ...ha ügyes vagy, akkor egy alkalommal letudhatjuk az egészet. * inog meg egy kicsit, miközben lépked. * - De te tudod. * fejezi be inkább, majd kíváncsiságból visszanéz egy pillanatra, oda ahonnan elindultak.* - Nem tudod mennyi az idő...? *kérdezi meg egy hírtelen ötlettől vezérelve, majd újra elindul.* |
Akkor már miért ne a nyakadban.. *forgatja a szemeit, majd miközben a fiúba kapaszkodik mögébiceg* Talán így könyebb leszek.. *sóhajt, majd lentebbhúzza a fiút, felmászik a hátára* Belefogokfulladni az adóságaimba.. *sóhajt újra lemondóan, felvont szemöldökkel* |
- Uhm... *ül újra egyenesen és előre néz, majd kissé zavart tekintettel oldalra pillant, és nagy lassan egy sóhaj kíséretében feláll.* - Akkor menjünk. *dörzsöli két oldalt arcát, aztán megáll a mozdulatsorban.* - Valahogy... *veszi el a kezét és egyiket csípőre teszi, majd hosszasan "hümm"ögni kezd, aztán megismétli a pár perccel ezelőtti jelenetet, amikor is felállítja a lányt. De pár lépés...bicegés után megállnak.* - Na jó... ez így hosszadalmas lenne.. >.>" *néz abba az irányba amerre menni kéne.* -Nem is tűnt fel, hogy ennyi ideig eljöttünk...*csodálkozik inkább magának, a lányt valahogy egészen más köti le. * - Huhú...*lebegteti meg a kezét Kago arca előtt.* - Heh...na. Választhatsz...kivételesen. * kezd inkább utalni a praktikusabb ötletre.* - Az ölembe vagy a hátamon? * teszi fel a kérdést teljesen normális hangnemben egy sunyi mosoly kíséretében.* |
Ehe.. *nagy szemekkel néz a fiúra, majd ahogy az közeledik felé, ő egy hátrébb dől, míg újból a földön nem fekszik, majd gyorsan felemeli a bal kezét és ránéz* Inkább talán meg kéne fürödnünk, aztán.. *halkul miután leesik neki mit is mond* Azaz.. ^^" *hirtelen felül, a fiú arcán újra végighúzza ujjait nyomot hagyva magaután, majd félrenéz* Szóval.. ^^" Uff.. |
* A lány reakcióját lesi egy darabig, amíg újból meg nem szólal.* -Áh...semmi... azthiszem. *zárja le feltünő gyorsasággal a "témát".* - Na akkor játszunk indiánosat egy kicsit itt még?*utal az arcukon lévő "jelekre"* Mert ugyebár a sétának lőttek..*néz le, de amilyen szögben van a lány csak a fejét látja, és csak most tűnik fel milyen közel is van.* Vaagy...*dönti előre a fejét, hogy a másikét érje.* - ...esetleg... |
Mi.. ? *felemeli a fejét, a szemei pedig kitágulnak ahogy arra a pontre néz, ahova Akito. majd lassan elkezd hozzá közelebb kúszni miközben meredten továbbra is ugyanott tertve tekintetét* Miről is beszélsz?.. *fordul vissza a fiúhoz, miután egy jó ideje nem lát, hall semmit. ··* |
- Hát kösz.... *fanyarodik el az arcán lévő mosoly, és még egy ideig egymás tekintetét lesik, amikor a fiú elfordtja a fejét, és az egyik irányba mered.* - Így belegonolva...még is eléggé frászt lehet kapni egy idő után a korom sötétbe...főleg, ha úgy gondolod rajtad kívül nincs ott semmi...vagy senki... *magyaráz kicsit rejtélyes módon, majd lassan visszafordul.* |
Heh.. -_- nagyon vicces. *sóhajt, majd felemeli a kezét* De nem mintha te tisztább lennél.. *teszi mutató és középsőujját Akito arcára, amin végighúzza az ujjait, majd ezt megismétli a másikoldalon is* Mostmár.. *vigyorodik el ő is elnézve a fiút* |
* A kérdésre, felhúzza az egyik, majd a másik lábát, meggyőződve arról, hogy minden oké. Majd felül a lánnyal szemben, és közelebb hajol hozzá, de pár centivel tőle megáll. * -Khm...*hajol el* - Neked...mi az az arcodon? *vonja fel a szememöldökét és egyik mutatóújját a lány homlokára teszi, majd végighúzza a sötét folton..* - Na...kiharcoltál magadnak egy arcpakolást is, eh? * vigyorog, majd rájön, hogy az ő ruhája sem a legtisztább..az előző esti vihar megtette a hatását..* |
Ehe.. *értetlenül pislog* Oké.. ^^" Uhm.. Lehet nem a legjobb ötlet a sötétben ugrálni.. főleg nem velem. ^^" szóval.. mi is tötént?.. *teszi fel a kérdést, mint aki totál hülye. ^^" * És..mond, hogy neked még egyben van a lábad. O.o |
* A fiú már a hátán fekszik, és egy szorosan összezárt szempárral találja szembe magát a lány.* - Ez rosszabb mint amikor... * hallgat el hírtelen, és kinyílnak a szemei, aztán kicsit megtántorodik mikor kibontakozik egy arc a sötétből.* - Megint itt tartunk...*forgatja a szerint, és suttog.* |
*amikor a földön hasal már csak egy újabb puff"anást hall, ahogy Akito is mellette landol. majd felküzdi magát ülő helyzetbe, a fiút nézve aki még mindig a földön fekszik * Jól vagy? *dörzsöli a homlokát, majd mikor észreveszi, hogy csak a sárt keni rá abbahagyja, a ruhájába törli és mivel továbra sem szólal meg átfordítja a fiút a hátára, és föléhajolva nagyokat pislog rá* He..? O.o |
*Szótlanul hátrafordul, amikor hallja, hogy a lány feláll, aztán csak nézi, ahogy próbálja magát, meg őt meggyőzni arról, hogy minden rendben. Másodpercekkel később megint nem úgy jön össze a dolog ahogy ők azt elképzelték. A fiú állna is fel és kapna a lány irányába, de amilyen szerencsétlen a mai napon..., az egyensúlya meginog és az előre lendülettel keveredve sikeresen átvetődik a padon...* |
He? .. *pislog magaelé, majd a padra felteszi a lábát, így Akito felé fordul és félrebillentett fejjel néz rá miután kivette az alakját a sötétből* Mondcsak.. kényelmesebb neked ott? *bök a fejével a föld felé, majd ő is vállatvon* Egyébként miattam..*teszi le lábait újra a földre* nem kell elvetned az eredeti terved. . *vesz magát erőn, és feláll a padnak támaszkodva* Sétálha.. *kezd bele, ahogy tesz egy lépést előre elbízva magát, minek eredményeként megint kezd el közeledni a föld felé..··* |
- Hogy mi?... * zökken ki a bambaságból* -Errr...megismételnéd? Nem figyeltem... *kerül hírtelen a pad mögé, és leül a földre.* - Persze...hogy aztán én legyek a bűnös ha valami bajod lesz...nem, inkább akkor maradok.*válaszol a "semmiből" egy válrándítással.* - Fáj...? ˘˘" *teszi fel a kérdést, amire ugyebár egyértelmű a válasz..* |
*ahogy hirtelen levágódik a hideg padra fekszissze, majd hátradől és lehúnyja a szemeit* gome.. *sóhajt. egy bizonyos idő elteltével, míg mindig áll a csend, majd hirtelen felpattanaka szemei* Ugye nem fogsz itthagyni? *néz a fiúra nagy riadt szemekkel, aki még mindig a sötétségbe bámul* |
* Kissé értetlenül áll hozzá a dolgoknak, majd felgugol.* - Ugye csak viccelsz? *néz a lányra, de amint meglátja a szerencsétlen próbálkozásokat, és a másik kissé kétségbeesett reakcióját erőt vesz magán és Kago mögé lépdel.* - Na .. ennyit a sétáról... *hajol le és közrefogja a karjával a lányt, majd felállítja, és körbenéz.* - ...és a lábadról... *magyaráz, majd hátranéz.* - Oké...akkor először is ajánlom azt a padot...*bök a fejével egy füves rész irányába a sötétben, amit ha jobban néznek kirajzolódik egy pad szerűség...* - Aztán majd ... behurcollak... *hajol a másik feje mellé.* - ... szenvedj még egy kicsit itt kint...*vigyorodik el, aztán egy kis bicegés után a padon találják magukat.* |
Uhm.. *nyög egyett halkal ahogy feltápászkodik ülő helyzetbe a fejét fogva* Micsoda?.. *néz a fiúra, nem igazán értve azt a minusz egyet.. majd miután leesik neki mielőtt megszólalna már kap is a saját bokájához, ahogy szeretne felállni* Akkor.. azt hiszem, most megint jönni fogok egyel.. szóval.. teljesen mind1.. *dől hanyatt ott helyben feladva a próbálkozást, hogy felálljon* Tehát.. *néz egy idő után felvont szemöldökkel Akitora* Segítenél? |
* Mikor a telefont akarja kihúzni a zsebéből, már csak a formaiság kedvéért is, hogy felmutassa mennyi az idő, a másik pillanatban már érzi az erőteljes rántást, és a félig..kemény aszfaltot, mivel egy részig sikerült a lánynak úgy összehoznia hogy a fiú ráessen.* - Uhm...* könyököl lassan mellé, majd kissé oktatólag kezd hozzá..* - Ha erre a puffanásra nem reagál a közelben senki...akkor...jól vagy? O_o *néz a még mindig kiterült, és szótlan lányra.* - Nem vagok pehely könnyű mi?...De most legalább minusz 1...*keresi a lány arcát a s9tétben* |
|