[Későbbi] [7109-7090] [7089-7070] [7069-7050] [7049-7030] [7029-7010] [7009-6990] [6989-6970] [6969-6950] [6949-6930] [6929-6910] [6909-6890] [6889-6870] [6869-6850] [6849-6830] [6829-6810] [6809-6790] [6789-6770] [6769-6750] [6749-6730] [6729-6710] [6709-6690] [6689-6670] [6669-6650] [6649-6630] [6629-6610] [6609-6590] [6589-6570] [6569-6550] [6549-6530] [6529-6510] [6509-6490] [6489-6470] [6469-6450] [6449-6430] [6429-6410] [6409-6390] [6389-6370] [6369-6350] [6349-6330] [6329-6310] [6309-6290] [6289-6270] [6269-6250] [6249-6230] [6229-6210] [6209-6190] [6189-6170] [6169-6150] [Korábbi]
Akito:
* Mikor leesik neki, hogy tényleg nem arra van a kijárat, hanem a másik irányba, inkább nem fordul meg és úgy mondja a magájét.* -Akito kölcsönkérte...Tanárúr asztaláról *hangsúlyozza ki* ..de mivel Tanárúr nem volt ott, ezért Akito elvette..*közben egyre jobban szoritja Chiwa vállát* A könyvek pedig..*hátrapillant* -egyértelmű...*suttogja hunyorogva megint a fény miatt*
Matt:
- Máászni..? *kérdez vissza, mert akármennyire is szeretné, nem érti jelenlegi helyzetükben a lányt.* |
Chiwa:
*Nem akar előrébb lépkedni, de mivel rájön hogy ez az egyetlen lehetőségük hogy megússzák, engedi hogy a fiú előre tolja* izé.. elaludtam könyvolovasás közben.. És bezártak.És hát Akito bejött értem. *Majd a szájára teszi a kezét, mert rájön hogy neveket nem kéne mondani*
________________________________
Ryan:
Ahha. *néz jobban körül, közben hallgatva a mesét, közben leguggol a könyvek mellé és elolas pár címet* És hogy került Akitohoz könyvtár kulcs?És miért nem a kijárat felé haladtok?És miért vertétek le ezeket a könyveket? *Áll fel és világít a fiúkra* |
uhm.. ami az iiletti.. *megint csak bólint egyet, majd mivel elég lassan haladnak újra megszólal* fá-ázom.. *teszi ki az amúgy is megállapítható kijelentést, és továbbra is szaporítani próbálja a lépéseket, hogy a következő fák valamelyike mögött meglássa végre a kaput* juu-t eszembe. *hirtelen megtorpan, ahogy leesik neki a felismerés, majd végigméri a fiút, és elgondolkodik* één ebben az á-állapo..otban neem hiszem, h.ogy tudnék má..szni. |
* Már csak kínjában is mosolyra húzza a száját.* - Igazad lehet...De nem panaszkodhatunk eddig ez volt a legizgalmasabb találkozásom. .. gondolom...neked is...Kago...*jut eszébe a lány neve, amit akarva, akaratlanul is kiejt a száján* |
*lassan bólint, majd remegő léptekel indul el a fiú segítségével, majd kezével egy irányba mutat* aarra.. talán.. haa e-egy kicssit közelbb.. érünk. kiolvasztanak. .. méég ebben .. a..z évvben. *próbál minél gyorsabban haladni, ami jelen esetben nem igazán sikerül.* |
*Felemeli egyik kezét, hogy eltakarja a szemébe világító zseblámpa fényét.* - Ez is megbuktatott... *mormolja magának Ryan-ra célozva, majd hátrébb lép egy lépést, és előrébb löki Chiwát, majd mögéje lép.* -Éééén....ezt ni bezárták. *mutogat a srácra, és most neki sem jut semmi ésszerű magyarázat az eszébe, de azért hogy mentse magát mond valamit.* - Érte jöttem...csak. Csak...De már itt se vagyunk...uram...*próbálná tolni előre Chiwát, hogy minél hamarabb szabadulhasson, ami nem jön össze.* |
* Miután szedett össze annyi lelki erőt, hogy a másikra pillantson, nem kap valami bíztató látványt. * -A francba....*szűri ki a fogai között, és most már ő rajta is kijött a remegés..* - Nem...folytassuk....*utal arra, hogy semmi értelmét nem látja, hogy ott fagyjanak össze ahol vannak, de nem is lát ok segítséget a közelben. Közelebb kúszik a lányhoz, és próbálja észnél tartani és felállítani. * - Ugye..a...az iskola....van itt egy iskola...*ismételgeti magát, majd végül sikerült még is egymás idegeit és fizikai erejét annyira összeszedniük, hogy csodák csodájára még is megpróbálkoznak tenni pár lépést...és elindulnak. * (h ebből mi lessz...ráadásul az erdő közepén..x-x) |
Chiwa:
*Amikor a fiúra sorra ráesnek a könyvek kárörvendően elkezd nevetni* Miért nem figyelsz jobban oda, *nevet, majd észreveszi a tanárt és egyből elkomolyodik* Izééé...
___________________________________
Ryan:
*A zseblámpájával közelebb megy a fiúkhoz, majd rávilágít a leesett könyvekre, így tehát értetlensége miatt felhúzza egyik szemöldökét* Na tehát, mit kerestek a könyvtárba az éjszaka kellős közepén? |
- Nem könyvet keresek, hanem...* kezdené magyarázni miért is vannak most itt, amikor most miért is ne menne Akito neki egy szekrénynek, Chiwa jóvoltából. A puffanás elég hangosnak hatott, ami többször is megismétlődik hála az újabb és újabb könyveknek, amik a földre érkeznek, aztán síri csend kerekedik, és pont akkor amikor Akito egy tarkóst próbálna mérni a fiúra, miért is ne bukhatnának le...* - Na... szenzációs. *mormog a másiknak, és egybenéznek Chiwáwal.* |
*amikor is pedig pár perc küzdelem után a hóban találják magukat teljesen átázva, egy darabig Kago a fiút nézi kitágult szemekkel. majd összehúzódzkódva, lábai maga előtt kezeivel pedig átkarolva azokat meg sem mozdul* moost.. me-eghalunk. *jelenti ki végül higgadságot erőltetve a hangjára, de ugyanakkor remegve* én is öörültem.. *néz csendben a fiúra, és hirtelen nem tudja meg szólaljon-e még, vagy mit is kezdjen az egész helyzetel* |
*A folyosókat járja, és épp a könyvtár előtt halad el, amikor is egy nagy puffanást hall meg.Gyorsan előkeresi a könyvtár kulcsait, majd amikor próbálná kinyitni az ajtót, meglepődve veszi észre hogy nincs bezárva.Benyit tehát a könvytárba, járja a sorokat, majd észreveszi a két fiút* Hát ti..? |
Milyen könyvet keresel? Egyáltalán könyvet keresel? *követi a fiút* |
-Aha. * pillant rá, majd ellöki magát a fiútól, és újból hátraindul.* - Akkor inkább tedd hasznossá magad, ha már itt esz a fene. Segíts keresni. |
Höhh~ Úgy is elaludtak már egy fotelben.Tudod, rengetegszer járkáltam már a kollégiumban, és nem egyszer sétáltam el a fotelban alvó tanárok mellet.Persze most nem tudom ki az ügyeletes, de biztos hogy alszik. *keresi Akito tekintetét* |
* Pechükre pont a tó szélén szakadt be a jég, ami azt is jelenti, hogy több esélyük van hamarabb kikászálódni a partra, mint belefulladni, vagy jéggéfagyni a vízben. Bár ebben a helyzetben mind a ketten csak saját maguk életére koncentrálnak, szinte egyszerre bukkannak fel a víz tetején, majd próbálnak a már átfagyott végtagjaikkal csápolni a vízben, és kimászni a partra a friss hóba...* |
- Képzeld. Nekem nem mind1, hogy elkapnak az ügyeletes tanárok vagy nem. * néz el a másik válla felett az ajtó felé.* |
*és aztán amikor bekövetkezik már nincs is idejük tovább folytatni a beszélgetést, egyből megcsapja a jelenlegi időjárást tekintetve számukra nem épp kedvező fagyos víz. de tekintve, hogy a jég nem csak felettük lévő része tört ripityára még mielőtt túl mélyre süllyednének kezd el úszni a felszín felé próbálva nem foglalkozni a testhőmérséklet kihűlésével, és egyébb zavaró tényezőkel.* |
*Amikor a fiú az arcába furakodik elpirul, és alig bír úrrá lenni magán, hogy ne csókolja vagy ölelje meg* Nem tök mindegy mekkora zajt csapok? *hajol közelebb a fiúhoz* |
* A könyvet megérzi, de most csak egy rosszalló pillantást vet felé, mert úgy gondolta a "düh kitörése" után elviharzik. Ennek az elképzelésének viszont pár perc elteltével ez az "Áuu" tett ellenére. A másik pillanatban már a srác pofájába hajolva, kezd el magyarázni, hogy lássa is. * - Esetleg, nagyobb zajt nem tudsz még csapni? *utal még erre a megingott könyvespolcra is* |
- Rád bízom magam... *mondja a nem épp meggyőző válasznak titulált mondatot, ami következtében a lány arcára egy újabb érzelmi megnyilvánulás ül ki, és a másik pillanatban már jön aminek jönnie kell..* |
|